Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült fel 1902 - 1903 között a Körös bal partján eklektikus stílusban. Órás tornya sokáig a város tüzoltóságának figyelőhelye volt.

Az épület 1895-1896 között valósult meg, Knapp Ferenc kivitelezésében, Busch Dávid tervei alapján.

Valamikor gyerek- és öregotthon szerepét töltötte be, ma a George Cosbuc iskolának ad helyet. Palotay László kanonok rendelésére Sztarill Ferenc készítette el 1900-ban.

Alpár Ignác tervei alapján valósult meg. Ma a Román Nemzeti Bank Váradi székhelye.

Ma is a tervezett funkcióját latja el. Épült 1909-ben ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján.

Tervezője id. Rimanóczy Kálmán, eklektikus stílusban a századfordulón készült el.

Építését Iacob Eder tervei alapján Ioann Lins építész fejezte be 1790-ben. A templom felszentelése viszont csak a belső munkálatok befejeztével 1832-ben következett be. Tornyában elhelyezett szerkezet mai napig is pontosan mutatja a Hold fázisait.

Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján készült eklektikus stílusban 1902-1903 között.

Berkovics Agoston római-katolikus püspök kezdeményezésére indult meg az építkezés 1692-ben, de 1703-ban már tüz pusztítja. 1722-ben újraépítik. Falai között római-katolikus, görög-katolikus, rutén papok laktak, ma ortodox templom.

Építése 1784-ben, a Horia féle parasztfelkelés évében kezdődött, a Holdas temploméval párhuzamosan. Mai alakját két építési fázisban nyerte el. Az első fázis tervei és annak megvalósítása Éder Jakab nevéhez fűződik, míg a templom 1884-es átalakítását id. Rimanóczy Kálmán irányította. A református parókia mellett egy kis méretű, de gazdag egyházművészeti múzeum működik, gyűjteményében egyházi kegyszerek, pecsétek, úrasztali terítők, régi könyvek találhatók, többek között a Gyulafehérvári Biblia egy fennmaradt példánya.

Szász József műépítész tervei alapján készült el klasszicista stílusban 1835-1853 között, két hatalmas tornya pedig 1870-1871 óta hirdeti monumentális jellegét. Belsejükben két óriás harang van, a Kola Gábor adománya legalább 3,6 tonnát nyom.

Eredetileg 1787-ben készült el a volt franciska apácarend helyén. Építkezési hibák miatt repedezni kezdett, majd 1901-ben bezárták és elkezdték az újraépítését. A templomot 1903-1905 között ifj. Rimanóczy Kálmán terve nyomán Sztarill Ferenc épitette fel eklektikus stílusban.

A város egyik legfontosabb barokk építményének tartott templom építését 1720 körül kezdték el és 1733-ra fejezték be. A római-katolikus bazilika 1780-as felszenteléséig, a Szent László templom római-katolikus katedrálisként szolgált.

Az épület helyén már 1336-ban létezett egy templom, melyet a XVI. századtól a jezsuiták rendje lakott. Szaniszló Ferenc püspöksége idején, 1858-ban a templomot teljesen újraépitették. 1948-ban az ortodox egyház veszi át.

1906-1907 között épült szecessziós stílusban, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Rendes Vilmos építész kivitelezésében.

Az Adorján ház I. 1903-ban épült Sztarill Ferenc kivitelezésében, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.
Az Adorján ház II. ugyanazon kivitelezők és tervezők közreműködésével készült el 1904-1905 között.

Eredetileg lakóház volt melyet a Bölöny család uralt. Ifj. Rimanóczy Kálmán terve alapján Krausze Tivadar építész végezte el a munkálatokat 1912-ben.

Eklektikus stílusú épület, mely kezdetben lakóháznak szolgált, csak 1861-ben vette át a banki szerepet. A tér fele néző része 1809 körül épült, a végső módosításokat 1887-ben végezték el rajta.

 A Kossuth utca sarkán álló épület 1902-1903 között készült. A magas földszintből és két emeletböl álló bérpalota sajátossága a szögletes szerkezet és az ívelt kidolgozású homlokzati kép között feszülő ellentét.

Építése 1830 körül indult, majd az 1836-os tűzvész után folytatódott kiterjeszkedvén a mai December 1 park irányába. 1850-ben az akkori tulajdonos Jiga Nicolae emeletet húz az addigi földszintes épületre.

Az épület mai formája az 1836-os nagy tűzvész után alakult ki. Klasszicista stílusban L formában terül el. Ma előtte Gojdu Elek szobra áll.

A szecessziós stílusban tervezett és 1911-ben elkészült ház, sikeres megoldást jelent a tér lezárására, amelyben három utca talákozik.

1910-1911 között építették Sztarill Ferenc terve alapján szecessziós stílusban.

A görög-katolikus püspöki palota folytatásában helyezkedik el. Épült 1800-1810 között, majd 1836-ban a nagy tűz áldozatává vált, újraépítését 1870-re fejezték be.

A templomot Forgách Pál nagyváradi püspök megbízásából Franz Anton Hillebrandt bécsi építész tervezte. Az alapkőletétel 1752 május 1.-én volt, a munkálatokat Giovanni Battista Ricca vezette, majd halála után 1756-ban az építés vezetését Johann Michael Neumann vette át. Az átdolgozott tervek alapján, az északolasz stílusu bazilika helyett egy osztrák késő barokk székesegyházat építettek, melyet 1780 június 25.- szenteltek fel. A Székesegyház előtti Szent László szobor alkotója Tóth István, eredetileg a főtéren állították fel 1893-ban.

Építését a XI. században kezdték el s ötágú csillag alakjával a város jelképe lett. Valamikor belsejében iskola, asztronómiai megfigyelő, nyomda és könyvtár létezett. Katolikus templomának temetőjében nem kevesebb mint hét királyi sarj nyugszik köztük : Szent László (meghalt 1095 júl.25.-én Zvolenben, majd 1130-1134 között ide szállították hamvait), II. András (meghalt 1235-ben), Beatrix királynö (Károly Róbert felesége, megh.1319-ben), Zsigmond király (1437).

Az 1241-es tatárjárás alkalmával a várat felégették, az eseményeket Rogerius szerzetes írta meg Carmen miserable művében. Az 1342-1370 közötti időszakban hatalmas gótikus templom, a déli szárnyban pedig impozáns püspöki palota építkezései folytak. A XV. században a vár a reneszánsz és humanista kúltura egyik legfontosabb központja lesz kelet Europában. Hatalmas könyvtára valamennyi europai humanista szerzö műveit tartalmazta, Georg Peuerbach, a bécsi Egyetem híres fizikusa pedig csillagászati megfigyelőközpontot hozott létre, számításaiban Váradot jelölve meg a zéro meridiánnal. A vár falai között tanult valamikor Nicolau Olahus, és itt nyomtatták a török elfoglaltság előtt magyar nyelven a Váradi Bibliát. Buda és Temesvár eleste után kezdődtek el olasz katonai építészek részvételével az ötágú vár építkezései, sarokbástyákkal, körbevéve vizesárokkal, melyek két szakaszban valósultak meg 1569-1598 és 1618-1650 között. 1660-ban a várat a törökök elfoglalják, majd 32 év uralom után osztrák kézbe kerül.

Betlen bástya.

A vártemplom : barokk stílusban épült 1775-ben, majd 1836-ban a nagy tűz áldozatává vált, újraépítését Lajcsák Ferenc püspök támogatásával végezték el. Távolban a Kálvária domb a Gombával.

Eklektikus stílusban 1895-ben épült, jelenleg Ady Endre múzeum.

Teljes mértékben újjáépült 1855-ben, a mai Aurel Lazar utca felőli szárnnyal kiegészítve; a munkálatokat Imre János helybeli építészmester vezette.

Komplexum mely templomot, a premontrei kolostort és a mai kollégiumot foglalja magába. Az eredetileg pálos templom, majd premontrei szerzetesek temploma 1741-1766 között épült fel Vépi Máté építész szerzetes tervei alapján és vezényletével. 1874-től királyi jogakadémia és főgimnázium, ma pedig magyar s román tagozattal rendelkező líceum. 1908-1911 között itt tanított Juhász Gyula.

Az épületegyüttes a váradiak építészeti ízlését egykor uraló klasszicista stílus utolsó emlékei közé tartozik. Az 1735-1742 között, eredetileg barokk stílusban épült kolostor az 1836-os tűzvészben leégett. Klasszicista stílusú átépítése 1838-ban fejeződött be Barthel György építészmester vezetésével.

A jelenlegi katonakórház régi, Dunarii utcára néző épülettömbje eredetileg a ferences szerzetesek kolostora volt. Az első, földszintes épület 1731-ben készült el, majd 1788-ban kezdődött és 1819-ig húzódott el a kolostor emeleti részeinek építése. 1819-től az épület katonai iskolaként szolgált, majd a múlt század 60-as éveiben kórházzá alakították.

 Kápolnája 1755-ben épült Gyöngyösi György kanonok kezdeményezésére, aki a barokk rendház és az ispotály építését is finanszírozta.

Az eklektikus épületet 1857-ben építették, majd 1900-1902 között bővítették és modernizálták id. Rimanóczy Kálmán műépitész és Rendes Vilmos építészmérnök vezetésével.

A budapesti Phann és Gaál tervei alapján az épületet id. Rimanóczy Kálmán kivitelezte 1893-1894 között. Az épület, melyet egy hatalmas kupola ural, a váradi eklektikus stílusba illeszkedik be, néhol klasszicista elemekkel.

Két részletben készült el 1892-1900 között, előbb a Körös part felőli rész, majd a Iosif Vulcan utcára eső épület. Idősebb Rimanóczy Kálmán megvalósítása és tulajdona volt, melyet végrendeletében a városnak adományozott. Stíusa alapjában eklektikus, néhol klasszicista elemekkel. A volt Royal kávézó belseje, jelenleg vendéglő, ma is őrzi az eredeti szecessziós díszítéseket.

Eklektikus stílusú épület, mely a szecesszió erős nyomait tartalmazza, Guttman József tervei alapján készült 1903-1904 között.

Több mint egy évszázados történelme során mindvégig intézményként és iskolai bentlakásként működött. A Saguna utcára néző első épületszárny Guttman József tervei szerint és irányításával készült el 1897-ben. Majd 1905-ben Bartha Mór tervei alapján nekiláttak az új, kétemeletes épületszárny megépítéséhez, amely a jelenlegi Aurel Lazar utcára néz. A régi épületszárny impozáns, eklektikus főhomlokzata adja meg az egész épület egyéni jellegét.

Az intézet 1868-ban épült id. Rimanóczy Kálmán tervei alapján és kivitelezésében. Kezdetben csupán egy bölcsöde és óvóda befogadására szánták, majd az intézetet működtető irgalmas-rendi nővérek létrehoztak egy leányiskolát és egy bentlakást, később egy fiúiskolát is. Jelenleg a Partenie Cosma Közgazdasági Szakközépiskolának ad helyet.

Az impozáns eklektikus épületet id. Rimanóczy Kálmán tervezte és kivitelezte 1893-ban, a kereskedő Andrényi Lajos megbízásából, aki a kor legmodernebb vaskereskedését hozta létre a földszinti üzletekben.

1765-ben Szenczy István kanonok felépíti az Orsolya rendházat és iskolát. Megindul az elemi oktatás. 1774-re elkészül a templom. 1856-tól tanítóképző létesül. A múlt század végétől, az intézmény polgári leányiskolával bővül. A komunizmus éveit követően az Orsolya rend visszakapta nagyváradi épületeit. Jelenleg a hajdani zárda helyett az Ady Endre magyar tannyelvű középiskola működik.

Az épület tervezőjének Hazlián János müépitészt tartják, aki inkább a klasszicista stílus felé irányult, de a kezdeti eklekticizmus jegyei is fellelhetők alkotásában. A Körös jobb partján fekvő, L alakú épület 1892-1894 között készült el.

Szecessziós stílusban épült 1904-1905 között ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján.

A Vágó testvérpár tervei alapján készült 1910-1911 között.

 1905-ben készült el. Tervezöje a tulajdonos fia, ifj. Rimanóczy Kálmán volt. Homlokzata a velencei Ca d'Oro palota kicsinyített léptékű, kissé egyszerűsített változata.

Építését 1912-ben kezdték el ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján. A berlini szecesszió és a német császári építészeti stílus ötvözete.

1761-1777 között épült a bécsi Franz Anton Hillebrandt tervei alapján. Az 1762 május 23-án lezajlott alapkőletételt követően a munkálatokat Johann Michael Neumann osztrák építészmérnök felügyelte. Alaprajza egy hatalmas U betűt mintáz, főhomlokzata 102,3 m hosszú, míg az oldalszárnyak egyenként 25 méteresek. A palota különlegessége a külső homlokzatok monumentalitása és a belső terek fényűző kiképzése. Bár megvalósítása során nem követték mindenben Hillebrandt eredeti, jóval fényűzőbb terveit, mégis a palota jelenlegi állapotában is Románia, de talán egész Délkelet-Európa legnagyobb barokk műemlékének tekinthető.

Az eklektikus stílus mintapéldánya, némi neogótikus elemekkel, mely 1903-1905 között készült el, ifj, Rimanóczy Kálmán műépitész tervei alapján.

Az eklektikus stílusú építkezéseket 1900-ban kezdték el ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján. Jelenleg poliklinika és járványkórház működik az épületben.

Az épület terveit Kiss István egyetemi magántanár készítette, kivitelezője pedig Schiffer Miksa építészmérnök volt. A munkálatokat 1897-1898 között végezték el. A palota egy földszinti részből és két emeletből álló, eklektikus épület, melynek elsősorban a Traian térre néző monumentális főhomlokzata érdemel nagyobb figyelmet.

Az épület a Postaügyi Minisztérium tervei alapján, Guttman József kivitelezésében valósult meg 1895-ben. 1909-1911 között épül meg a Baritiu utca felöli szárny Nagy Virgil tervei alapján melyet Reisinger József építész hajt végre.

Eredetileg az épület ifj. Rimanóczy Kálmán székhelye volt, majd 1912-ben bekövetkezett halála után magánkézbe került. Az új tulajdonos 1921-ben eladta azt a Vallásügyi Minisztériumnak, miután itt rendezték majd be az ortodox püspöki palotát.

A szecessziós épület 1904-1905 között készült el, Komor Marcell és Jakab Dezső kivitelezésében.

A mai Astoria szálló Sztarill Ferenc tervei alapján készült 1902-1906 között eklektikus stílusban. Emke kávézója újságírók, költők kedvenc találkahelye volt. A "Holnap"-osok és Ady emlékét őrzi az épület falán elhelyezett emléktábla.

1913-ban építették a bécsi szecesszió váradi képviselője, Löbl Ferenc tervei alapján.

Szecessziós stílusban épült fel 1907-1909 között Sztarill Ferenc kivitelezésében, Komor Marcell és Jakab Dezső műépítészek tervei alapján. Az épitkezések a volt Fekete Sas csárda helyén kezdődtek el és fejeződtek be 1908 decemberében. Az üvegekkel borított átjáróház három utcát köt össze, ólómüveg címere, a fekete sas, 1909-ben készült.

Habár az épület a Rhédey gróf nevét viseli, aki megyefőnök volt 1791-1819 között, nem mondható el biztosan, hogy a ház építését ő rendelte volna. Hasonlóan nem ismerjük a ház tervezőit, építészeit, s az építés évszámát sem. Egyszerű barokk épület mely két szinten terül el.

Az épületegyüttes megálmodója Alpár Ignác volt, a munkálatokat pedig a budapesti Neuschlöss cég végezte el 1897 augusztusa - 1898 októbere között. Az épületegyüttes legimpozánsabb része a háromszintes, masszív, eklektikus stílusú központi szárny, amely 135 méteres vizszintes tengelyével Nagyvárad és Biharmegye legnagyobb műemlék épületének számít.

Eklektikus stílusban készült el 1878-ban, id. Rimanóczy Kálmán tervei alapján, Busch Dávid megvalósításában.

Bach Nándor tervei alapján épitette Knapp Ferenc 1890-ben gazdag belső és külső dekorációkkal.

A tíz házból álló emeletes épületegyüttes mintegy száz év alatt készült el. Az első a sorban az Alapy ház, melyet Alapy János építtető kanonokról neveztek el, és 1753-1758 között készült, míg az utolsó 1875-ben. Zömök pilléreken nyugvó, cseh boltozatos földszinti folyosója egységes képet ad az épületegyüttesnek. A folyosó 56 ívből álló árkádsora egy végtelen folyosó illúzióját kelti a szemlélő számára.

Neoeklektikus épület, melyet 1931-ben fejeztek be. Ennek ellenére mind tervezője, mind pedig kivitelezője ismeretlen.

A kórház terveit ifj. Rimanóczy Kálmán készítette, majd a kivitelezést is ő végezte el, 1902 szeptembere - 1903 szeptembere között. Az épület funkciójára utal a tervező által a homlokzatra helyezett felirat is: "Saluti et Solatio Aegrorum", szabad fordításban "a betegek gyógyulásáért és vigasztalásért".

Az első kórházépület 1806-ban épült fel, majd több fázisban is átalakították, emeletet húztak rá, oldal irányban és az udvar felé bővítették, 1853-1860 között, 1871, 1895, 1919, 1923-as években. Az épületet eredetileg Kiss Antal tervezte, de ez a nagyváradi levéltárban őrzött terv alig hasonlít a kórház mai arculatához, amely 1895-re alakult ki.

Fellner és Helmer műépítészek tervei alapján készült el, eklektikus stílusban, neoklasszicista homlokzattal, a belső teret az újbarokk stílus uralja. Az építkezéseket 1899 Július 21.-én kezdték el, s hála id. Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos építészeknek, 1900 október 1.-re elkészült. 1900 október 15.-én már bemutatóra került Tóth-Máté Miklós: Tűz és kereszt című műve.